Tiszavirágzás

Június végén a kérészek násztánca ejti ámulatba a szolnoki Tisza-parton sétálókat. Aki szeretné megcsodálni ezt a páratlan természeti jelenséget, június közepétől végéig, estefelé sétáljon el a Tisza-parti sétány Tisza Szálló alatti részére, vagy a vár mögé! Aki nagyobb rajzást szeretne látni, annak érdemes Dobáig elkerekeznie. A rajzás kb. 18 órától 21 óráig tart, tömeges rajzásra napos, csendes időben jobban számíthatunk.

A tiszavirág

A tiszavirág, latin nevén Palingenia longicauda, a legnagyobb európai kérész, fehér farksertéivel együtt  a 12 cm hosszúságot is elérheti. Egy nőstény általában 7-8000 db petét rak a víz felszínére, melyek aztán a víz aljára süllyednek. Ott a lárvák az agyagos fenékbe ágyazzák magukat és az iszap szerves összetevőivel táplálkoznak. Három éves egyedfejlődésük során körülbelül 20-szor vedlenek, a kirajzás ennek a fejlődési szakasznak a végét jelzi.

A hímek az utolsó lárvastádium után úgynevezett szubimágókká válnak, amelyek a partra repülnek, ahol újabb vedlési folyamat után kezdődik el néhány órás imágó-létük. A nőstények valamivel később jelennek meg, viszont ők egyből imágóvá alakulnak. Az imágóvá érett kérészek ezután már semmi mással nem törődnek csak a párzás tölti be rövid életük óráit.

A Tiszavirágzás

A tiszavirágzás, amellett, hogy egyedülálló természeti jelenségként lenyűgöző látványt nyújt, ökológiai szempontból is fontos jelentősége ven, hisz több állat, halak, madarak, békák táplálékát jelentik. A kérészek egykor Európa számos területén elterjedt faj volt, de a 20. század első felében tömegesen tűntek el, mára már csak a Tiszán figyelhető meg tömeges jelenlétük, és megindító násztáncuk.

Vigyázzunk hát ezekre a rövid életű, de annál értékesebb, csodálatos rovarokra, hogy még sokáig gyönyörködhessünk szép tisza-parti szerelmükben!