Országos Nyitóoldal / Szolnok / Blog / Turisztika / Szolnok, a Tisza fővárosa

Szolnok, a Tisza fővárosa

Szolnok, a Tisza fővárosa képek

Email cím	[Email címet mutat...]
Telefonszám	[Számot mutat..]
Webcím	http://www.szolnok.hu

Szolnok, a Tisza fővárosa információk

Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelye. Az Alföld közepén, Tisza partján, a Zagyva torkolatában fekszik a folyó egyik legfontosabb átkelőhelyénél.

Szolnok az ősidőkben

A terület a paleolitikumtól kezdve lakott volt. Az első ismert telepesek facölöpökre fektetett állatbőrökből készült, illetve náddal borított ideiglenes sátrakban lakhattak, amit a fennmaradt cölöplyukak is bizonyítanak. A honfoglalás előtt szkíták, kelták, szarmaták éltek a területen, a rómaiak nem tudtak katonai állásokat létesíteni az Alföld sík területén, így Szolnok vidékér nem volt hatással a nagy birodalom kultúrája.

A középkori Szolnok

A város első említése 1075-ben történik, amikor I. Géza garamszentbenedeki alapítólevelében Zounok néven ír róla. A szakemberek valószínűnek tartják, hogy Szolnok megye első főispánja Szaunik volt. Az Árpád-házi királyok idején kereskedővárosként élte mindennapjait, a sószállításközpontja és fontos tiszai átkelőhelyként említik.

tatárjárás során lakossága megsemmisült. Zsigmond korában már feltörekvő mezőváros volt és a középkor nagyobb részében megmaradt ezen a szinten, nem fejlődött nagyobb várossá. Szolnok vára még 1552-ben is föld- illetve palánkvár.

Török idők Szolnokon

Mohács után megnőtt katonai jelentősége, a végvárrendszer Alföldi szakaszának legjelentősebb állomásának bizonyult. De hiába erősítették meg a várat, mert a csatlósok és a magyar naszádosok gyávasága miatt szinte harc nélkül a török kezére jutott.

A törökök utáni két évszázad a háborús dúlások és a természeti csapások idősazka. A város többször is megsemmisült, hol egy tornádó rombolta szét, hogy szándékos gyújtogatás martalékává lett. A Rákóczi szabadságharc alatt maga Rákóczi Ferenc vezére, Deák Ferenc felgyújtotta a várat, hogy a császári seregek ne tudják javukra fordítani az erősséget.

A XIX. század

Szolnok a XIX. század második felének infrastrukturális- és területfejlesztési munkálatai alatt kezdett fejlődésnek indulni. A Tisza szabályozása és a gőzhajózás megindulása a vízi közlekedésben erősítette meg helyzetét, de a szárazföldön is hamar bekapcsolódott az országos hálózatban, hiszen a várost Budapesttel összekötő vasútja az országban a második volt.

Szolnok az 1848-49-es események egyik kiemelkedő helyszíne lett, amikor a 1849. március 5-én itt zajlott a tavaszi hadjáratelső sikeres csatája.

Az elmúlt száz év Szolnok történelmében

A város ipara és kulturális élete igazán csak a kiegyezést követően kezdett el fejlődni, ami a világháborúk alatt meggyengült és lakossága is drasztikusan megcsappant. Az 1956 eseményeiben Szolnok a szandaszőlősi katonai reptér miatt fontos szerepet játszott.

A szocializmus alatt intenzív építkezések kezdődtek, közintézmények, gyárak, lakótelepek létesültek, 1975-ben Szolnokon hozták létre az akkori Közép-Európa egyik legnagyobb vasúti csomópontját.

Szolnok ma egyre szépülő és fejlődő város. Gazdasági szerkezete megváltozott, az ipari-mezőgazdasági arculat sok kisvállalkozásos profillá alakult. Emellett az Alföld egyik fontos iskolavárosa, főiskolája egyre népszerűbb a továbbtanulni vágyók körében.